Egy amatőr szakács próbálkozásai

Az 54-es szám konyhája

Az 54-es szám konyhája

Mangó Nr. 5

Az északi tőkehalfilé és a csirkemell utazása a mínuszokból a trópusokra.

2019. február 16. - Kitchen54

Eljött a péntek este. Leadtuk a melót, és jött az ötlet, csináljunk  egy ad hoc vacsit négy személyre. Na, de mi legyen a menü? A barátaink jelezték, hogy kivettek egy adag húst a fagyasztóból, ami elméletileg csirkemell, de akár lehet mamutcomb is. Szerencsére péntek délutánra, mikor is a hús felengedett évszázados krio álmából, kiderült, valóban tollas volt az elhalálozott.

Ebből indultunk ki. Beláthatjátok, ezen alapanyagból még bármi lehet, talán a dobostortát kivéve. Hát magamra vállaltam a feladatot, hogy kitaláljam mi legyen a menü, és beszerezzem a további hozzávalókat.

Igazából nálam nagyon fontos a leves. Nem tudom mikor változott meg az életem, mert korábban inkább csak főétel és desszert kombót toltam, de pár éve már el sem tudom képzelni az életem leves nélkül. Mostanában a főzős műsorokat nézve mindig elszomorít, hogy a levesek nincsenek benne a receptek között, vagy csak elvétve. A versenyeken, mint pl. Konyhafőnök, még meg is értem, mert egy jó húslevest összedobni nem lehet egy óra alatt. Bár ismerek olyat, akinek sikerül. Mindenhol csak a hideg-meleg előételek vannak, sehol egy egyszerű, de ízletes krémleves, vagy egy szokatlan összeállítású, kísérletezős, folyékony főtt étel.

Elhatároztam, hogy nálunk lesz leves, de nem a csirkemellből. Még karácsony után, amikor már tele voltam a halászlevekkel, kitaláltam, hogy miért ne csinálhatnék másfajta hallevest. Miért van az, hogy amikor hal+levesre gondolunk, mindig a paprikás, erősen fűszerezett, hazai halakból készült halászlevet látjuk magunk előtt? Jöhetne a válasz, “mertmimagyarokvagyunk”, és a magyar ember tiszai, dunai, balatoni, bajai halászlevet eszik. Egy nagy fenét. Ha így gondolod akkor csak krumplis, káposztás vagy túrós tésztát egyél, az olasz pastákra pedig ne is gondolj. Ezek után szétnéztem az interneten, hogy milyen hallevesek léteznek. Vagy én voltam béna, vagy tényleg nem sok halleves recept létezik magyar nyelven. Abból a párból, és angol nyelvű receptekből megalkottam először fejben, majd szűkebb körben fizikálisan is a saját levesem, amit egyszerűen csak mediterrán hallevesnek neveztem, és elsőre is egész jól sikerült. Úgy gondoltam, hogy itt az ideje a barátoknak is bemutatni. Előrevetítem, hogy még nem tökéletes a recept, nyugodtan tovább lehet gondolni, és fejleszteni. Nekem mindenképpen az lesz a továbbfejlesztés, hogy nem fagyasztott halból csinálom.

Akkor a levessel kész is lennénk. Mi legyen a főétel?  Hosszas töprengés után, a tudatalattim beleüvöltötte a tudatfelettimbe, hogy az egyik élelmiszerlánc üzletében tegnapelőtt láttam mangót. Akkor legyen mangós csirkemell. De mi legyen a köret? Mi illik egy bahamai csirkemellhez? Elárulom, az eredeti ötlet sajttal töltött röszti lett volna, de szerencsére nem az lett belőle. A későbbiekben azt is leírom, miért.

Tehát a péntek esti menü: „Mediterrán” halleves, és mangós csirke sajátságos rösztivel.

A halleves nemcsak egyszerűbben, hanem sokkal gyorsabban is készül, mint a magyar testvére. Ami kell hozzá (és most itt a saját „konzerv” verziómat írom le):  Két konzerv heringtörzs (ha csak olajos, akkor kell pici paradicsomszósz is, ha paradicsomos,akkor mily meglepő, nem kell), póréhagyma, vöröshagyma, fokhagyma, sárgarépa, alaplé vagy leveskocka, zöldfűszer és tengeri hal filé. Ennyike, semmi több.

A hagymát apróra vágom, és a zúzott fokhagymával, valamint a halkonzervvel együtt picit megpirítom, közben sózom, illetve ha csak olajos volt a hal,akkor teszek hozzá paradicsompürét (érdemes csak a konzerv tartalmát beletenni a fazékba). Amikor már apróra szétfőtt a heringtörzs, és picit meg is sült (csak egy picit süljön meg), akkor felengedem vízzel, vagy alaplével. Ha vizet használtunk, akkor a leveskockát csak akkor tegyük bele, ha már forr a levesalap. A karikára vágott sárgarépát és póréhagymát hozzáteszem, majd borssal,és zöldfűszerekkel ízesítem. Én mediterrán eredetű fűszereket használok, mint bazsalikom, rozmaring, kakukkfű. Hagyjuk kis lángon főni, amíg a sárgarépa meg nem puhul. A halfiléből a fagyasztott északi tőkehalat választottam. Nem tudom miért, majd ki fogom próbálni makrélával, vagy valami melegebb vizű tengerből származó halacskával is. A kiolvasztott halfiléket kisebb darabokra vágom, beleteszem, a már majdnem kész levesbe, és felöntöm tejszínnel. Kóstolok, és ha kell még sózok. A halfilé 10 perc alatt megfő és a leves már kész is van. Az egyik barátom főzés közben kifejtette,hogy a halleves az nem is jó, mert el sem tudja képzelni,hogy milyen lehet, a nem „hagyományos” hallé, hiszen már a neve is rosszul hangzik, és hát ugyan megkóstolja, de nem hiszi, hogy ízleni fog neki. Ehhez képest csak két tányérral evett.

Térjünk át a főételre. Kockára vágom a csirkemellett, és egy üveg száraz fehérbort felteszek főni. Ha már forr a bor, akkor beleteszem a csirkemell kockákat, és kb 10 percen keresztül hagyom lobogva forrni. 10 perc után kiszedem a csirkét, és egy bögre bort, sajnos a maradék fél liter mehet a lefolyóba. Micsoda pazarlás, bár nem tudom a csirkés bornak milyen íze lenne, és hát 2-3 pálinka után sem éreztem késztetést rá, hogy empirikus úton megtapasztaljam. Egy nagyobb serpenyőbe tegyünk olivaolajat vagy vajat, és a 4-5 gerezd zúzott fokhagymával együtt pirítsuk meg a csirkét. Vigyázzunk, hogy nehogy odakapjon a fokhagyma. A megsült csirkéhez adjuk hozzá a kockára vágott 2 mangót, továbbá két evőkanál szójaszószt, egy negyed kávéskanálnyi fahéjat, majd öntsük fel a borral és kb. 1-1,5 deci narancslével. Főzzük, amíg el nem fő a leve.

Következik a köret, ami nem sajttal töltött röszti lett. Az a helyzet, hogy feltettem a megpucolt burgonyát és batátát főni, hogy majd miután félig megfőtt lereszelhessem a rösztihez, de elbeszélgettük az időt, vagy csak jöttek a mariachik a kis feles poharaikkal, és mire észbe kaptam, megfőtt a minden. Hát ebből röszti már nem lesz. Akkor mi legyen belőle? Püré tűnt a legoptimálisabb megoldásnak, de akkor tegyünk bele egy csavart. A megfőtt burgonyaféléket felöntöttem tejszínnel, és adtam hozzá egy adag narancslevet, majd bevetettem a szakács legjobb barátját a botmixert, aminek a segítségével a nem túl dekoratívra sikerült levesből bármikor ki lehet hozni egy remek krémlevest. Így lett a rösztiből, narancsos burgonyapüré.

Így jutottunk péntek este a jégkorszakban elhalálozott csirkétől, a mediterrán övezeten át a Bahamákra.

És az eredmény:

img_20190216_172051.jpg

img_20190216_172010.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kitchen54.blog.hu/api/trackback/id/tr8414630798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása