Nem, nem tűntem el végleg, és fogalmazásgátlót sem kezdtem el szedni, csak itt a tavasz és ez azt jelenti, hogy el kell kezdeni dolgozni a kertben. Ez két dolgot is jelent: nem főzök olyan gyakran a konyhában, mint télen, a kertben meg még nem főzök (bár ismerek olyat aki februárban, térdig érő hóban grillezett, de én nem vagyok ennyire elvetemült), illetve írni sem volt annyi időm.

Mivel viszont ma megtudtam, hogy olyan is olvas, akiről nem is gondoltam, ezért ráveszem magam a kertészkedés után, hogy feldobjak egy 15 perces kaját, ami nem más, mint egy gombapaprikás.

Életem Értelme vett laskagombát, mert tudja, hogy mi kell nekem. Persze csak boltit, de február végén ez is valami. Télen nem sok gombát lehet találni a szabadban, abból még kevesebb az ehető. És itt nem fogom azt a viccet elsütni, hogy minden gomba ehető, egyszer. Ja, de.:)

Télvíz idején a szabadban található gombák közül talán csak a téli fülőke, ami megtalálható, mert fagytűrő szegényke. Egyesek szerint finom, más gombászok viszont azt mondják, hogy azért finom, mert nincs más. Abban azonban megegyezhetünk, hogy a termesztett gomba sosem lesz olyan finom, mint az erdőben-mezőn szedett. Aki nem gombászik (bár nagyon egészséges), annak javaslom tavasztól a piacok látogatását, ahol ugyan horror áron, de hozzá lehet jutni szedett gombához. Bár nem minden fajtához, mert a törvény és a gombászkönyvek szétválasztják az ehető és árusítható gombákat. Nem biztos, hogy ami ehető az árusítható is. De a finomabb fajták általában árusíthatóak. Ha hivatalos piacon vesszük, nem kell félni, biztos, hogy látta gombaszakértő. De ha úgy döntünk, hogy elmegyünk gombászni akkor is jó tudni, hogy a piacokon általában van gombaszakértő, aki ingyenesen bevizsgálja a gombákat. Persze nem árt, ha kicsit ismerjük őket (mármint a gombafajtákat, nem a szakértőket), mert nem biztos hogy mosolyogva fognak ránk nézni, ha leszedünk egy csomó védett gombát. Érdemes egy-egy példányt vinni, és ha azt mondja ehető, akkor leszedni a többit. Tudni kell, hogy egy ember naponta csak 2 kg gombát szedhet. De ettől is jobb módszer, ha elmegyünk egy alapfokú gombaismereti tanfolyamra. Nem vészes az ára, és megismerkedünk rengeteg gomba fajtával, de ami sokkal fontosabb, a gyakorlati órákon vagy hétvégi túrákon megismerhetjük a környéken lévő gombalelőhelyeket. Nem mellékesen megismerünk egy gombaszakértőt, aki később lelkesen bevizsgálja a gombákat, és nem kell a piacra járni. Aztán, ha elkap a gépszíj, akkor már alig várjuk a március végét, hogy mehessünk kucsmagombát szedni, novemberben még a fagymentes helyeken felkutatjuk az utolsó ehető példányokat, illetve nagyon bekattanva kutyasétáltatás, sőt vezetés közben is vizslatjuk az erdő szélét, hátha látunk valamit.

 Egyszer egy közeli, (nem alaptalanul) jó hírű étteremben ettünk egy nyúlpaprikást, amiben körülbelül a kalocsai paprikatermés kétharmada benne volt, és nem ártott neki, mert tényleg iszonyú finom lett tőle. Azóta én is bő paprikával csinálom a paprikást, mert ha nem ég meg a pirospaprika, és jól fel tud oldódni a zsiradékban, akkor gyönyörű piros színe lesz az ételnek, és tényleg paprikás lesz az íze. Van ahol azt írják, hogy csak a végén tegyük az ételbe, és akkor megőrzi a színét, szerintem nyugodtan bele lehet tenni a hagyma dinsztelése után, csak vigyázzunk, hogy ne hevítsük túl az edényt. Ja, és persze nem mindegy a paprika minősége sem.

A hagymát és fokhagymát apróra vágjuk, és a szokásosnál bővebb olajon feltesszük dinsztelődni. Adhatunk hozzá egy kis sót, ekkor a hagyma hamarabb puhul, mert kiereszti a nedvességtartalmát. Ha már jó állapotú a hagyma, akkor borsozzuk, és mehet bele az első nagyobb adag fűszerpaprika. Lehetőleg csemegét használjunk, szerintem a gombaételeknek nem áll jól a csípősség. A laskát folyóvízben megmossuk, és nagyobb darabokra vágjuk. A tönköt is felhasználhatjuk, de vigyázzunk, mert ahol szíjas állaga van, ott már nehezebben fő meg. Nem lehetetlen megfőzni, de a kalaprész könnyen szétfőhet az alatt az idő alatt, míg a tönk megpuhul. Bár mondjuk én szeretem, ha van olyan része a gombának, amit lehet egy kicsit “rágni” is. Hozzátesszük a hagymához a gombát, összeforgatjuk, és hagyjuk, hogy összeessen és kiengedje a levét. Ekkor én még teszek hozzá pirospaprikát, ami még mindig bele fog oldódni a olajba. Kis lángon, lassan főzzük. Nem baj, ha kicsit több lé marad alatta, de nem szabad lepirítani.

Közben megcsinálhatjuk a köretet. Én kuszkuszt csináltam hozzá. Emlékszem, régen, gyerekkoromban kétféle köret volt. Krumpli vagy rizs. Szerencsére már nagyon sok köret között tudunk válogatni, és néha érdemes kipróbálni a “hagyományos” magyar kajákhoz is egy másfajta köretet. Vagy aki magyar kajához, magyar köretet szeretne, az főzzön kölest, az is nagyon finom. Általában a kuszkusz elkészítési módja, hogy egyszerűen leöntjük forró vízzel, és hagyjuk állni 5-6 percig. Ez valóban gyors, de kapunk egy semleges ízű köretet. Az araboknál használt elkészítési mód, amit még sajnos nem sikerült kipróbálnom, hogy a főétel főzése közben, annak gőzében párolják meg a kuszkuszt. Ezt egy szita segítségével házilag is megtehetjük. Én most azt a módszert választottam, hogy egy kis fazékban csináltam egy alaplevet leveskockából, amit kicsit megsóztam és szárított zöldfűszerekkel megvadítottam. A forrásban lévő cuccot ráöntöttem a kuszkuszra, és kb 10 perc múlva a kuszkusz már felszívta az egészet, átvéve annak az ízét.

Én nagyon szeretem a tejfölös paprikásokat, de most úgy gondoltam nem teszek bele tejfölt olyan szép színe lett a gombának. Gondoltam, majd a végén, tálaláskor teszek rá tejfölt, de már akkor tudtam, hogy ebből bejegyzés lesz, úgyhogy nem tehettem rá sima 20%-os tejfölt, valamit ki kellett találnom. Összekevertem, tejfölt, pici olívaolajjal, petrezselyemzölddel, fehérborssal, és fűszerpaprikával. Ezt tettem hideg mártásként az étel mellé tálaláskor, és szárított petrezselyemlevéllel diszítettem.  A kuszkuszt kis pohárba töltöttem, és úgy borítottam a parikás mellé. Sajnos egy sima felületű tányér jobb lett volna, mert így elcsúszott egy picit, ami a fotón is látszik. Úgy tűnik, a tálalásokhoz be kell szereznem többféle tányért, mert már nagyon unhatjátok a szokásos, kék-fehér IKEA kombót.

Az egész étel kb. 20-25 perc alatt lesz kész, szóval simán belefér nálam a 15 perces kaják tag-be:)